Ma jutottam el arra a pontra, hogy már jobb sokkal, de nagyon is érzem, hogy még nem az igazi. Több mint egy hónap után tegnap volt az első utam valahová egyedül! Igen: egyedül tömegközlekedtem, egyedül sétáltam, és az igazat megvallva nem volt túl tökéletes az élmény. A tüdőm szinte frászt kap a metrótól, a magas páratartalmú esős időre pedig úgy reagál, hogy csak mértékkel hajlandó levegőt venni... Így a tegnapi utamat lerövidítve hamarabb haza is jöttem, és inkább végeztem este itthon néhány légzőgyakorlatot. Azok se mentek valami szuperül, így ma úgy ébredtem: semmi hasznom, nem gyógyulok rendesen, folyamatosan csak itthon ülök és még az eső is esik! :-(
DE! Mit csinál ilyenkor egy kötő-/horgolótű forgató? Hm?? Igen: gyorsan, látványos eredményt elérve szeretne alkotni valamit! Így eldöntöttem, hogy "újraélesztem" egy régi blúzom. Felforgattam hát a szekrényt, ráleltem, választottam egy fonalat, és megkezdődött az alkotás.
Egyelőre egy nyaklánc készült, de biztosan lesz hozzá fülbevaló is!
Most pedig úgy érzem, hogy kezd felszakadozni a felhőzet, én szorgos kis tagja vagyok a társadalomnak! Akinek ráadásul totál egyedi cuccai vannak - kell ennél több?? :-)
Szóval: ha rossz napotok volt, jó szívvel ajánlok egy masnis nyakláncot! Jó móka ez, higgyétek el!
Leányka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése