Horgolt szütyiő

Egy kis horgolt táskát már mutattunk Nektek, nem sokkal a blog indulását követően.

Most egy újabb szütyőn akadt meg a szemem nemrég, és el is készítettem. Rossz régi fonal, teli csomókkal, itt-ott elvékonyodva, de egy kis táskának teljesen megteszi.

Mint legtöbbször, most is a kevesebb több elv fogott meg, így egy egyszerű, egyráhajtásos mintát horgoltam. Videót is találtam hozzá, ami orosz nyelvű, így én inkább mentem a saját fejem után, de hátha valakinek segít majd:

A lényeg, hogy kissé ovális formában meghorgoljuk egyben a táskát, és azt követően rögzítjük azokat a részeket az oldalához, amikkel majd a füleket varrjuk fel. Ez valahogyan így néz ki:

További hasonló táskás képeket találtok ITT, ITT és ITT :-)

Sok sikert és örömet hozzá Mindenkinek!

Leányka

A Piros Pulcsi története

Még karácsony előtt kinéztem magamnak egy katalógusból egy szép, barna kézitáskát. Egyből beleszerettem, így gyorsan meg is rendeltem. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy már nincs készleten.
A munkahelyemen lógó orral meséltem el bánatom, mire egyik nagyon kedves kolléganőm másnap egy ugyanolyan fazonú, de TŰZPIROS táskát tett az asztalomra. "Neked adom, ha elfogadod" - mondta kedvesen és láttam, ezt nem utasíthatom vissza. Nagyon megköszöntem, de hozzátettem, nem tudom, mihez használhatnám, mert egy piros "cuccom" sincs!
"Akkor készíts magadnak gyorsan néhányat! A fekete kabátodon jól mutatna egy piros sál, és már meg is oldódik a problémád" - biztatott a másik kolléganőm.

Így hát nekiugrottam. A sál és a kesztyű most nem került a fényképezőgép elé, de majd ezt is pótolom.
Karácsony napján férjem édesanyja a "csodaszekrénye" aljából elővett 40 dkg sok tíz évvel ezelőtt vásárolt piros Vénusz fonalat, és elém tette. Nem is kellett más ajándék - alig vártam, hogy hazaérjünk, és még aznap hozzákezdtem a képen látható pulcsihoz, mellényhez - ki minek nevezi.

A minta ötletét Leányka egyik kedvenc gyerekkori pulcsija adta. Gondosan leszámolgattam a mintáját, majd hozzákezdtem a nagy műhöz.
S láss csodát: január 3-án már az ÚJ PIROSOMBAN mentem dolgozni. Mondanom sem kell: osztatlan sikert aratott. Remélem, Nektek is tetszik és higgyétek el, szinte kötteti magát.

Itt az új év, ideje megújulni! Rajta hát!!!

Anya

Horgolt szütyiő

Sokszor türelmetlen ember vagyok. Viszont nem bánom, mert hát: mi van akkor? Szerintem nem törvényszerű, hogy a türelmetlenség rossz dolog legyen. A horgolásban például kifejezetten előnyömre vált, legalábbis szerintem. Tudjátok mit? Ítéljétek meg Ti ;)

Történt ugyanis, hogy elegem lett a horgolt virágokból és bögremelegítőkből, mert igen, aranyosak, szépek, cukik, de valami nagyobbra vágytam. Valami olyasmire, amire azt mondják a barátaim, hogy nem hiszik el, hogy az én kezem munkája. Így akadtam rá egy régi Fürge Ujjakban erre a horgolt retikülre. Úgy voltam vele, ha már tudok láncszemet, egy-, kétráhajtásos pálcát készíteni, akkor minden menni fog magától. És ment is :)

Néhány helyen persze elrontottam, és elvileg a hátulja is mintás lett volna, de a fő, hogy én alkottam. Bélést is varrtam bele, és a Szütyiő nevet kapta. Azóta az életem része, hű társam, mindenhová együtt megyünk, és ezredjére is képes vagyok elbüszkélkedni azzal, hogy én csináltam :)

Nos, szerintetek is jó, hogy türelmetlen vagyok? ;)




Leányka