Az asztalon még ott volt a kávé. Gőzölögni ugyan már nem gőzölgött, de langyos volt. A csészét néztem végig, míg a mentős fiúcska a diszpécserrel vitázott, hogy akkor melyik kórházba vigyenek, hol van a PTX ügyelet. Úgy bő 20 perccel előtte főzhettem le azt a kávét, de a feléig sem jutottam - ez járt a fejemben.
Aztán közölték, hogy akkor pakoljunk, mert indulunk, és ez bizony ottalvós buli lesz. Levettem hát a kanapé mellett álló szárítóról a pizsamámat és az asztalról egy piros gombolyagot, ami gondosan át volt szúrva egy horgolótűvel. Egyedi tű, még Nagypapám készítette Nagymamámnak évtizedekkel ezelőtt.
Mikor meglátta ezt a mentős, mosolyogva és kedvesen ugyan, de rám szólt, hogy szerinte csak a legszükségesebbeket kellene. Én persze készen álltam a válasszal: nekem bizony EZ a legszükségesebb :-) Majd elpityeredtem, és megkérdeztem, hogy a köntösömet is vihetem-e.
Hát úgy fest, nekem ez a 3 dolog a legfontosabb. Így aztán fogkefe, fogkrém, wc papír, evőeszközök, pohár és törölköző nélkül indultunk el, DE egy meseszép piros fonallal, és egy olyan horgolótűvel, ami az egész világon csak nekem van! :-)
Leányka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése