A szín varázsa

Egy évekkel ezelőtti Fürge Ujjakban láttam egy kötött ruhát, ami akkor nagyon megtetszett. Valami miatt azonban soha nem sikerült rászánnom magam az elkészítésére. Talán attól féltem, hogy túlságosan sok időbe telne és megunnám :)
A színe viszont még később is nagyon tetszett, így igazán megörültem, mikor a kezembe akadt egy ugyanolyan színű fonal. Egyből beleszerettem, és már kerestem is valami egyszerű, de különleges mintát.

Kagylószerűt választottam, ami első olvasatra bonyolultnak tűnt, de mikor elkezdtem kötni, (ráadásul vékony kötőtűvel, hiszen a fonal is vékony volt) meglepően gyorsan haladtam vele.
A kardigán viszonylag hamar elkészült, de továbbra sem nagyon használtam. Most, hogy fotóztunk ehhez a bejegyzéshez, rájöttem, hogy nem kellene olyan mélyre tenni a szekrényben.

Sőt arra is rádöbbentem, hogy a "rózsaszínnek" van valami megmagyarázhatatlan varázsa: képes egyszerre vidámságot és eleganciát sugározni.
És még valami eszembe jutott e kardigán kapcsán: A vékony fonal is lehet " haladós", ha valami jó kis mintát találunk hozzá!

Anya

A gyógyító pancsó

Néhány éve egy hosszú betegség hónapokra ágyhoz kötött. Eleinte nem tudtam mit kezdeni a helyzettel, borzasztóan sajnáltam magam. Aztán egy reggel arra ébredtem, ez nem mehet így tovább – kell valami elfoglaltság. Tettem még két párnát a fejem alá, és elővettem a kötőtűket.

Vastag fonalat, tűt választottam, és olyan mintát kerestem, amire kicsit jobban oda kell figyelni. Belekezdtem egy pancsóba, ami egyre inkább „köttette” magát. Készítése közben szinte repült az idő. Látogatóba érkező barátnőm döbbenten kérdezte, hogy mit csinálok. Válasz: próbálom elviselhetővé tenni a gyógyulási időt :) Hihetetlen vagy! – kacagott.

Remélem, Ti is úgy látjátok a képek alapján, hogy a figyelemelterelés jól sikerült.

Szerencsére ma már csak a jó meleg pancsó (és néhány egyszerű horgolt mellény) emlékeztet az ágyban töltött hosszú hónapokra.


Anya

Meleg, őszi pulcsit mindenkinek!

Anya sokat köt nekem. És persze horgol is. Imádom, mikor nekem készíti a ruhakölteményeket, csak attól vagyok rosszul, ha próbálni kell. "Emeled fel a kezed, oldalra! Fordulj meg! Fogd itt meg egy picit!..." Pff... tiszta káosz! Ennyit szenvedni egy pulcsiért :)))

Ellenben ezt a tölcsérujjú garbós csodát próba nélkül kötötte, mert nem nagyon voltam otthon akkoriban.

Szerintem ahhoz képest elég jó lett - és persze kedvenc ;)


Leányka, Anya

„Nézd, de klassz!”

…lépett be a lányom a nappaliba néhány hete, kezében egy újsággal. „Horgolsz nekem
valamit ezzel a mintával?” – kérdezte, én pedig már nyúltam is a leírásért.

Elolvastam, majd jött a szokásos „próbapulóver”, fejtett fonalból. A próbákat ugyanis kinyúlt, megunt pulcsik elfejtett fonalaiból készítem.

Az igazat megvallva nem sok rózsaszín ruhám van, de miután elkészült ez a kis kardigán,
az egyik kedvencem lett. Nagyon haladós, egyszerű minta, mégis mutatós. Hűvösebb nyári (vagy melegebb őszi :) estéken jó kiegészítője egy egyszínű ujjatlan felsőnek, télen pedig feldobja a sötét garbókat.

A minta pedig úgy elnyerte az én tetszésemet is, hogy több alkalommal is használtam. De ezekről majd később ;)

Anya

Rendhagyó bejegyzés: Bolhapiac horgolással

Néhány napja azzal hívott fel legjobb barátnőm, hogy foglalt egy asztalt a Fogasházban. Először nem is értettem, miről van szó, hiszen ez nem egy olyan hely, ahol nagyon asztalt foglalna az ember. Aztán kiderült: bolhapiac lesz, mi pedig árulunk. Ő fotókat, saját készítésű zsepitartókat, kistáskát és sok ruhát hozott, egy másik lány szintén képeket, egy harmadik pedig ékszereket. Nálam is egyértelmű volt a "portéka" - horgolások minden mennyiségben :)

Tegnap el is jött a nagy nap, szaladtunk a melóból a piacra. A táskámban lapult Mami néhány terítője, Anya horgolt mini-poncsója, egy lábszármelegítő és néhány virág, fülbevaló és bögremelegítő, amiket előző éjjel készítettem. Jó mókának tűnt, és persze a blogot is szerettem volna népszerűsíteni egy picit.

Annak ellenére, hogy 5-kor kezdődött a piac, fél 6-ra már rengeteg ember volt, 8-kor pedig képtelenség volt úgy lépni akár egyet is, hogy agyon ne taposs valakit. A mi asztalunknál is sokan megálltak, a ruhák voltak a legnépszerűbbek.

A horgolásaimat is meglepően sokan nézegették. Kérdezgettek mindenfélét, a szórólap helyett készített mini gombolyagokat pedig vitték, mint a cukrot. Jó volt nézni, ahogyan betűzgetik a gombolyagot összefogó papírfecnin a blogcímet :)

Volt, aki vásárolt, másokkal pedig megbeszéltük, hogy írnak, milyen színű, méretű fülbevalót, bögremelegítőt... szeretnének.

Jókat nevettünk, táncoltunk "látványhorgoltam" is, a nap konklúziója pedig: kofának lenni nagyon jó :)

Legközelebb gyertek Ti is ;) Mi mindenképpen ott leszünk!! (Azt hiszem, októberben is lesz ;)

Köszönet Ritmuslánynak a képekért!!

Leányka

Csini lábak

Horgolni és kötni több szempontból is nagyon jó. Egyfelől persze azért, mert szuper kikapcsolódás elkészíteni ezeket a holmikat, másfelől pedig mi is nagyon vonzónak érezhetjük magunkat egy-egy házilag készített darabban.

Részemről nyugodtan mondhatom, hogy helyén van az önkritikám, így azzal is tisztában vagyok, hogy vékony és görbe lábaim vannak. Ezen pedig semmi nem segíthet jobban egy lábszármelegítőnél. Sokkal csinosabbnak érzem magam, ha felveszem ezeket a kis kellékeket, és remélem, az is vagyok :)

Évekkel ezelőtt láttam a Fürge Ujjakban egy szép ruhát, hozzáillő lábszármelegítővel. Azonnal beleszerettem, de a ruha elkészítése még ma is nagyon távolinak tűnik. A lábszármelegítőket viszont tavaly meghorgoltam, kiegészítésnek pedig 2 ráhajtásos pálcával csináltam egy sálat ugyanabból a fonalból. Nagy sikert aratott már akkor is, és mivel a legutóbbi költözéskor megtaláltam a maradék fonalat, lehet, hogy idén egy szoknyával is kiegészül a kollekció :)

Ajánlom mindenkinek ezt a kis összeállítást őszre, és ahogyan elnézem az időjárást, még kezdőknek is bőven van idejük elkészíteni.

Leányka

Meglepetésvendég

Megkaptuk első olvasói levelünket. Úgy gondoljuk, hogy: "Hip-hip, hurrá! Hip-hip, hurrá! Hip-hip, hurrá!" Alig hittünk a szemünknek, hiszen még két hetes sem volt a mi kis blogunk, mikor Andika felkeresett minket :) Mivel ő az első - és szerintünk nagyon szépen horgol - úgy gondoltuk, bemutatjuk nektek is!

Andika bébitakarókat készít, vastagabb fonalból. Eddigi munkáit mind elajándékozta.
(Érdekes dolog ez különben, épp a múltkor morfondíroztam ezen. Valahogyan mindig a készítőnek nincs a saját mesterművéből. Talán még Murphy-nek is van erről törvénye, ki tudja...:)
A takarók után Andika most a terítők végeláthatatlan világában merült el. Első terítőjéről is küldött nekünk képet, ami szintén nagyon tetszett mindhármunknak!

Köszönjük hát még egyszer a biztató szavakat, a szép munkákat és azt is, hogy bemutathatjuk most a képeket. Ezúton is sok sikert és örömteli perceket kívánunk Andikának (aki balkezes létére jobb kézzel horgol, és ráadásul ilyen szépen!:), és persze mindenkinek, aki szeret kötni, horgolni!

Minden levelet és fényképét szívesen látunk! Sőt, létre is hoztam jobb oldalon egy kis diavetítést nektek, ahol a beküldött képeket láthatjátok.

Kötésre, horgolásra fel! ;)

Leányka