A Piros Pulcsi története

Még karácsony előtt kinéztem magamnak egy katalógusból egy szép, barna kézitáskát. Egyből beleszerettem, így gyorsan meg is rendeltem. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy már nincs készleten.
A munkahelyemen lógó orral meséltem el bánatom, mire egyik nagyon kedves kolléganőm másnap egy ugyanolyan fazonú, de TŰZPIROS táskát tett az asztalomra. "Neked adom, ha elfogadod" - mondta kedvesen és láttam, ezt nem utasíthatom vissza. Nagyon megköszöntem, de hozzátettem, nem tudom, mihez használhatnám, mert egy piros "cuccom" sincs!
"Akkor készíts magadnak gyorsan néhányat! A fekete kabátodon jól mutatna egy piros sál, és már meg is oldódik a problémád" - biztatott a másik kolléganőm.

Így hát nekiugrottam. A sál és a kesztyű most nem került a fényképezőgép elé, de majd ezt is pótolom.
Karácsony napján férjem édesanyja a "csodaszekrénye" aljából elővett 40 dkg sok tíz évvel ezelőtt vásárolt piros Vénusz fonalat, és elém tette. Nem is kellett más ajándék - alig vártam, hogy hazaérjünk, és még aznap hozzákezdtem a képen látható pulcsihoz, mellényhez - ki minek nevezi.

A minta ötletét Leányka egyik kedvenc gyerekkori pulcsija adta. Gondosan leszámolgattam a mintáját, majd hozzákezdtem a nagy műhöz.
S láss csodát: január 3-án már az ÚJ PIROSOMBAN mentem dolgozni. Mondanom sem kell: osztatlan sikert aratott. Remélem, Nektek is tetszik és higgyétek el, szinte kötteti magát.

Itt az új év, ideje megújulni! Rajta hát!!!

Anya